Ott-tartózkodás ideje: 2010. szept. 30.  - 2010. okt. 04.

Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor kitaláltam, hogy elviszem a 2 kamasz fiamat Londonba pár napra. Természetesen fapadossal mentünk, aminek most már megfizethető az ára, és hogy még a fapadossal is spóroljak, az érkezés olcsóbb volt Gatwicken (tehát oda mentünk) de a hazaút Lutonról volt jobb áron. (tehát onnan jöttünk) Mindent én szerveztem az internetről, a lábamat sem kellett kitenni semmiért. (kivéve, amikor váltani mentem fontot). A repjegyeket tehát megvettem bankkártyával, a gatwick expresszre is interneten vettem meg a jegyeket (még olcsóbb is, mintha ott vennéd és az idő sem megy vele) ugyanúgy, mint a greenline buszra, ami Londonból Lutonig fuvarozott minket. Ajánlom a www.londonkalauz.hu oldalt, nagyon sok hasznos infó van fönn, és ha bármi kérdése van az embernek, dob egy e-mailt, amire egy pár napon belül válaszolnak is. Itt találtam rá a LondonPass kártya leírására. Többféle variáció van belőle, én a 3 naposat választottam kombináltan. Ez azt jelenti, hogy 3 napig utazhatunk metróval, busszal, és London környékén vasúttal is valamint rengeteg helyre ingyenes belépést biztosít. (sajnos a London Eye-ra pont nem.  ) Ezt a kombinált LondonPass-t csak interneten és kedvezményes áron lehetett megrendelni. Nagyon korrekt módon, utalás után 1 héttel meghozta a postás a vaskos borítékot, melyben a jegyeken kívül kis könyvecskék is voltak. Szállást a Google Earth-en szörfözve találtam, az Earl’s court metrómegállónál South Kensington kerületben, a Victoria állomástól (ahová az expressz hozott illetve a busz szállított a reptérre) 4 megállóra. Egy 3 ágyas szoba reggelivel 50 fontos áron. Aki volt már Londonba az tudja, hogy ez egyáltalán nem drága (ott)
Szóval megvolt minden az induláshoz, tervek, könyvek, jókedv….
Csütörtökön aztán kivándoroltunk Ferihegyre, hogy felszálljunk a gépre és megkezdődjön a kaland. Na, addigra már azért egy kicsit ínamba szállt a bátorság hogy biztos jó dolog volt „egyedül” belevágni az egészbe. De már nem volt visszaút, menni kellett. A kaland azzal kezdődött, hogy Ferihegyen a fiúk elhagyták a kabátomat, amíg 5 percre elmentem a mosdóba. Jó kilátások. Kabát nélkül Londonba! Jól lehangolt az eset, de a párom azt mondta, hogy majd kint vegyek egy másikat. Hát végül is, nem a prérire megyünk, ott is vannak boltok.
A repülőút rendben volt, az expresszt is gyorsan megtaláltuk, alig voltak rajta. Beérve a Victoriára egy kis tájékozódás után elindultunk gyalog a szállásra, mivel nem volt messze és a jegyek, csak másnaptól voltak jók. Meglepően jó idő volt, nem kellett kabát! A szállás egy kicsit más volt, mint a weblapon. A szobánk ablaka nem az utcára nézett, hanem a hátsó részre, ahol mentek a metrók, így be kellett csukni az ablakot, ha aludni akartunk. A szoba tényleg nagyon kicsi volt, alapfelszereltséggel. 3 ágy (ágyneműről ne is beszéljünk, olyan durva pokróc volt, hogy a kutyám alá nem raknám) egy íróasztal, egy kis hűtőszekrény és felette egy tévé. Na meg egy szekrény. A fürdő még kisebb volt, egy helyen a wc, zuhany és mosdó. Nem volt törülköző tartó, nem volt hely, ahová az ember a neszeszerét lepakolhatta volna. A szobába a padló padlószőnyeggel volt borítva, de nyekergett még így is. És nem csak a mienk. Átalakítót venni kellett, mert hármas konnektor volt csak. De nem is ezért mentünk, alvásra, tisztálkodásra teljesen jó volt.
Minden nap volt reggeli, de minden nap ugyanaz. Tea, kávé, narancslé, pirítós kenyér, vaj és 3 féle jam. A 4. napon már egy kicsit untam.
A programok a következőképpen alakultak:
Péntek: Chelsea Stadion – Tower – Tower Bridge – HMS Belfast hajó
Szombat: Hampton Court – Természettudomáyni Múzeum – este séta a Temzeparton
Vasárnap: Hajókázás a Regent Csatornán - Camden piac – Greenwich – Legyezőmúzeum – Tengerészeti Múzeum – Hajókázás a Temzén
Részletesen is leírom majd a különböző helyeket képekkel kísérve.

Londonról úgy általánosságban nagyon pozitív véleménnyel vagyok. Mikor megkérdezte a férjem, hogy mi tetszett a legjobban, nem tudtam válaszolni, mert ahogy van, úgy tetszik. Pesti lány lévén a tömegközlekedés fogott meg leginkább. Van mit tanulnunk tőlük. Metróból van egy jó pár vonal, de nagyon hamar ki lehet igazodni és szinte mindenhová el lehet menni vele. És jönnek gyakran! Busszal nem sokszor mentünk, de az is egy nagy élmény, főleg fenn. És az is jött rendszeresen. (még vasárnap is) Nagyon sok kis üzlet van és megélnek. Nincsenek bezárt, elhagyatott boltok, hajléktalanokkal az ajtajában. Élet van az egész városban. Népesség szempontjából nagyon színes város. A szolgáltatásokat nem angolok végzik, értsd ezalatt a bolt kasszájában, a sofőr a buszon, a gyorsétteremben dolgozó embereket. Indiaiak, négerek, ázsiaiak meg isten tudja milyen nemzetiségű emberek, de hogy nem angolok, az biztos. Sajnos az árak nem a magyar keresethez vannak mérve, minden nagyon drága nekünk. Enni mindig gyorskajáldába ettünk, gyros, kebab, hamburger… és még így is szép ára volt, hátha még étterembe mentünk volna. De jó volt ez így, az ember elvan pár napig ilyen kaján is.
Összességében nagyon jó volt, sok szép élménnyel gazdagodtunk, szerencsére minden rendben volt. És kabátot nem is kellett vennem az enyhe idő miatt. Még biztos visszatérünk ide, és reménykedünk, hogy az eső legalább 1 napig nem ered el.