Jeremy Brett (Berkswell, 1933. november 3. – London, 1995. szeptember 12.) angol színész. Ismertséget a Granada Television 1984 és 1994 között forgatott Sherlock Holmes kalandjai sorozatában szerzett. Több mint negyven éves karrierje során feltűnt Bassanio, Robert Browning, Che Guevara, Dracula és Sherlock Holmes szerepében is. Színházban alakította Sherlock Holmes-ot, szerepelt a Macbeth-ben, alakította Hamletet.

Brett 1951 és 1954 között a londoni Központi Beszéd- és Drámaiskolában tanult színészetet, ahol többek között Elsie Fogerty-díjat és William Poel-emlékdíkat nyert. Iskolai évei alatt eljátszotta első filmszerepét a Svengali című filmben; bár neve nem szerepel a szereplők listájában, Brett egy franica művésznövendéket játszott. Első hivatásos színészi alakítása az Amphitron 38 című darabban volt 1954-ben, a manchesteri Library Theatreben. Londonban először 1956-ban lépett fel, az Old Vic társulat tagjaként. Első szerepe Patroclus volt Troilus és Cressidában. Hosszú ideig klasszikus szerepeket játszott, köztük sok shakespeare-i szereplőt, eleinte az Old Vic társulattal, később a Királyi Nemzeti Színházzal. 1957-ben a londoni Aldwych Színházban lépett fel a Meet Me By Moonlight című darabban. A televíziók képernyőin már 1954-ben is megjelent.

A neve szóba került James Bond szerepére az Őfelsége titkosszolgálatában című filmhez Harry Saltzman és Albert R. Broccoli részéről, amikor Sean Connery kiszállt a sorozatból, a szerepet azonban George Lazenby kapta. Egy második 007-es meghallgatás is sikertelenül zárult, amikor is az Élni és élni hagyni Bondja Roger Moore lett.

Az 1960-as évektől Brett ritkán hiányzott a brit televíziók képernyőjéről. Bár Brett filmszerepei nem lettek különösebben híresek, ő játszotta az 1964-es nagysikerű filmben, a My Fair Lady-ben Freddie Eynsford-Hill szerepét. Sok sorozatban kapott szerepet, kiemelkedő ezek közül d’Artagnan alakítása A három testőr 1966-os feldolgozásában. Az énekhangját ugyan más kölcsönözte, énektudását bizonyíthatta később Danilo szerepében, A víg özvegyben, melyet a brit televízió mutatott be 1968-ban. Alkalmanként játszott vidám darabokban, de többnyire klasszikusokat, mint például A riválisok Abszolút Kapitányát. 1969-ben Che Guereva szerepét játszotta el. 1973-ban egy televíziós adaptációban Bassaniót alakította William Shakespeare A velencei kalmárjában, amelyben Laurence Olivier játszotta Shylockot és Joan Plowright Portiát (a darab színházi változatát ugyanebben a szereposztásban játszották a londoni Nemzeti Színházban). 1978-ban a Drakulában szerepelt. A nagysikerű broadwayi színdarabot bemutatták Denverben, Los Angelesben, San Diegoban, San Franciscoban, és Chicagoban. A Brett sokszor viccelt azon, hogy színészként nehezen juthat be a 20. századba, a jelenbe pedig talán soha.

Brett beszédhibával született, mely miatt nem tudta pontosan ejteni az "r" hangot. Gyermekkorában sebészi segítség, később pedig folyamatos gyakorlás segítette a pontos kiejtés elsajátításában. Évekkel később bevallotta, hogy naponta gyakorolta a kiejtést, akár dolgozott, akár nem.

40 éves pályafutása alatt a legemlékezetesebb Sherlock Holmes szerepének megformálása, mely a Granada Television 1984 és 1994 között készített sorozata Sir Arthur Conan Doyle történetei nyomán, John Hawkesworth és más írók adaptációjából. Bár félt a beskatulyázástól, Brett mégis 41 részt készített el a csatornánál. Miután megkapta a különleges kihívást tartogató szerepet, kevés más szerepben jelent meg a közönség előtt, ezért is lehetett ennek az korszaknak ő a Sherlock Holmesa, csakúgy, mint Basil Rathbone volt az 1940-es éveknek. Érdekes módon Brett Dr. Watsont alakította Charlton Heston mellett az 1980-as Vérkeresztség Los Angeles-i színpadi adaptációjában. Jeremy Brett eme szerep által lett annak a rangos hármasnak egyike, akik mind Holmest, mind Watsont eljátszották (a másik két színész Reginald Owen és Patrick Macnee).