|
Artúr mondák
Artus a mondák szerint a brit Uter Pendragon király és Yguernen (Ingerna, Ygraine) cornwalesi hercegnéasszony fia volt. Anyja titokban nevelte, majd Merlin kiadta dajkaságba Ectorhoz, mert ellenségei ármánykodtak ellene. Istenítéletből mégis királlyá vált, egyedül ő tudta kihúzni a kőbe vágott kardot. Kiásatta Bron fejét, mely az országot védte a hódítóktól, ezzel lehetővé vált a honfoglalás. Legyőzte a szászokat, meghódította Skóciát, Izlandot, Írországot, Galliát, Norvégiát, Dániát és a monmouthi Uskban fényes királyi udvart rendezett be. Udvartarása volt Carduelben majd Carleonban is székelt. Vára neve Camelot. Hősök, vezérek vették körül, akiket a hagyomány a kerekasztal lovagjaiként ismert a későbbiekben: Gawain, Lancelot, Ivain, Keu, Ither stb. Az asztal alakját Merlin tanácsolta, hogy kifejezze az egyenlőséget.
Ellenségei, ellenfelei Vivien, aki eltávolította Artúr mellől Merlint, és Mordred, Artúr unokaöccse, aki Artúr távollétében koholt vádakat terjesztett Artúr feleségéről, Ginevráról és Lancelotról.
Mialatt Artus Galliában harcol a római császár ellen, feleségét, Ginevrát Mordred (Medrant), Artus unokaöccse meghódítja és vele együtt az egész ország is az ő kezébe kerül. Artus a győztes galliai hadjáratból hazasiet, hogy bosszút álljon boldogsága megrontóján, s a Camlan folyó mellett vívnak véres harcot. Artus győz ugyan, de maga is súlyosan megsebesül. Halála előtt Bedivere lovaggal visszaküldeti az Excaliburt a Tó asszonyának, majd Avalon szigetére viszik s azóta várják, hogy visszatérjen, ha népe nagy veszélybe kerül.
Állítólagos sírhelye Glastonbury-ben van.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
