A repülőtérre szigorú szabályok vonatkoznak a repülőgép forgalom okozta zajhatások kapcsán. Ez, valamint a fizikai adatai -vagyis a mindössze 1508 m hosszúságú kifutópálya és a meredek siklópálya – nagyban korlátozzák a le- és felszállásra alkalmas géptípusok számát.

Közepes hatótávolságú gépek közlekednek ide, például ATR 42 (300-as és 500-as típus), ATR72, Airbus A318, DHC Dash 8, Bae 146, Dornier 328, Embraer ERJ 135, Embraer 170, és Fokker 50. 2006-ban sikeres kompatibilitás-tesztet végeztek az A318-cal. 2009.01.30-án befejeződtek a próbarepülések az ATR72-500 típussal, így az megkapta az engedélyt a repülőtér használatára. 2009.03.28-án az Embraer 190SR típus esetén is sikeresen véget ért a próbarepülések sora, így az is engedélyt kapott.

2009.09.29-én a British Airways új transzatlanti járatot vezetett be LCA és a New yorki JFK között egy pár A318-cas géppel. A gépeket átalakították, így mindössze 32 üzleti utast szállít a Club World szolgáltatás által nyújtott ággyá alakítható ülésekkel. Ezzel a lépéssel a BA újra életre keltette a nagy presztízsű BA001, 002, 003 és 004 járatszámokat, melyeket korábban a Concorde-ok használtak. Az A318-as a legkisebb repülőgép típus, amelyet BA transzatlanti járatként üzemeltet azóta, hogy jogelődje, a BOAC bevezette az első sugárhajtású repülőjáratát „át a tavon” 1958.10.04-én a De Havilland Comet 4 típussal. Az A318-as gépek a London City repülőtéren annyi üzemanyagot tankolnak, ami elégséges az írországi Shannon repteréig, hiszen egy teljesen feltöltött üzemanyag-tankkal túl hosszú lenne a gurulási távolság amíg a gép levegőbe emelkedhet, ehhez pedig a kifutópálya rövidsége miatt itt nem adottak a körülmények. Shannonban aztán teljesen feltöltik üzemanyaggal és folytathatja az útját JFK-ig. Emiatt a közbenső leszállás miatt az A318-as utazósebessége valamivel kevesebb, mint a többi transzatlanti gépé. Az utazás időtartama 90 perccel több, mint egy hasonló repülőé a Heathrow reptérről.

Céges üzleti gépek, mint például a Beechcraft Super King Air, Cessna CitationJet, Hawker 400, Hawker 800, Piaggio Avanti és a Dassault Falcon több variánsa egyre gyakoribb a London City repülőtéren. Helikopterek leszállása tiltott környezeti okok miatt.

A repülőtér alaprajza, és a kialakításának bonyolultsága – a kevés gurulóút – miatt csúcsforgalomban rendszerint nagyon zsúfolt. A forgalmi-irányítók kénytelenek megküzdeni óránként több, mint 38 géppel egy olyan kifutópályán, melyen minden egyes landoló gépnek hosszirányba vissza kell gurulnia, hogy elhagyhassa azt. A felszálló gépek a 27-es számmal, míg a landoló gépek a 09-es számmal azonosítják a kifutópályát.

Az üzemidő szigorított határidők között van:

    Hétfő-Péntek: 06:30 – 22:00
    Szombat: 06:30 – 12:30
    Vasárnap: 12:30 – 22:00

A szombat dél és vasárnap dél közötti zárvatartás némi nyugalmat biztosít hétvégente a helyi lakosoknak.

A repülőtér méretét meghatározza a Royal Albert (Északról) és a King George V. (Délről) dokkok vize (a Temze mesterségesen kialakított holtágai), ebből következően nincs zárt szerelőcsarnok a reptéren a gépek karbantartására.