A modernista mozgalom a viktoriánus korban való kiábrándultságból és csalódottságából nőtte ki magát szembeszállva a konzervatívizmussal és az objektív igazsággal. A mozgalomra kifejezetten nagy hatással volt az angol romantikus irodalom, Karl Marx politikai írásai és Sigmund Freud tudatalattiságról szóló pszichoanalitikus teóriája. A modernizmus merített az európai impresszionizmusból valamint később a kubizmusból is.

Annak ellenére, hogy az irodalmi modernizmus a két világháború között tetőzött be, már a 19. század közepén és végén megjelentek az első modernista művek. Gerard Manley Hopkins, A. E. Housman és a költő és regényíró Thomas Hardy jelentették azon kevés modernista szerzőt, akik már Viktória királynő uralkodása alatt is írtak.

A 20. század első évtizedeiben jelentek meg a mondernizmus legkiemelkedőbb művei, köztük James Joyce Dublini emberek (Dubliners) , Joseph Conrad A sötétség mélyén (Heart of Darkness), valamint William Butler Yeats versei és írásai.

A két világháború közötti időszak fontos írói voltak Virginia Woolf, E. M. Forster, Evelyn Waugh, P.G. Wodehouse és D. H. Lawrence. T. S. Eliot volt a legjelentősebb költő ebben az időszakban. Az Atlanti-óceán túlsó partján az író William Faulkner és Ernest Hemingway, továbbá a költő Wallace Stevens és Robert Frost a modernista irodalom egy amerikai változatát fejlesztették ki.

A modern angol dráma két leghatalmasabb alakja George Bernard Shaw és Oscar Wilde.

A kor leghaladóbb amerikai költője minden bizonnyal Ezra Pound volt. Ő fedezte fel T. S. Eliotot és James Joyce-ot is, akinek Ulysses című műve az évszázad legnagyszerűbb irodalmi alkotásaként szoktak emlegetni.

A kor jelentős írójának számít még Joanne Kathleen Rowling H. D., Marianne Moore, Elizabeth Bishop, W. H. Auden, Vladimir Nabokov, William Carlos Williams, Ralph Ellison, Dylan Thomas, R. S. Thomas és Graham Greene. Ám néhányukat inkább szokták posztmodernista iróként emlegették.