Greenwich London Greenwich kerületének egyik része, a Temze déli partján található. Egyrészt tengeri történelméről, másrészt csillagvizsgálójáról nevezetes, mert annak közepén megy át a „Greenwichi délkör”, a 0° délkör, ami hagyományosan a zónaidő számítás alapja (GMT).

A Greenwich Parkban a Flamsteed-háztól délnyugatra található halomsírokról úgy vélik, korai bronzkori eredetűek, melyeket az angolszászok használtak temetkezési helyként a 6. században is. Keleten a Vanbrugh és a Maze Hill Gates között egy római kori villa vagy templom látható. Egy kis területen még látható a vörös kövezet, melyet 1902-ben szedtek föl, és alatta 300 érmét találtak Claudius és Honorius idejéből. A Londontól Doverig vezető római út átszeli a felföldet Greenwich déli része felé Blackheathen át. Ezt követi egy korábbi kelta út Canterbury-tól St. Albansig.[1] V. Henrik idejére Greenwich már csak egy halászváros volt biztonságos horgonyzóhellyel a folyóban.

II. Ethelred uralkodása idején a dánok flottája több mint három éven át horgonyzott a Temzén, a sereg maga följebb táborozott a hegyen. Megtámadták Kent városát, majd 1012-ben elfoglalták Canterburyt és Alphege érseket hét hónapig tartották fogva táborukban. Végül halálra kövezték őt, amiért visszautasította váltságdíjának (3 000 ezüst) kifizetését, és megtartották a testét, mígnem egy vérébe mártott bot kihajtott. E csoda hatására testét visszaadták követőinek, mártírságáért szentté avatták és a 12. században egy plébániatemplomot neveztek el róla. Jelenleg azon a helyen áll a Szt. Alfege Templom, melyet Nicholas Hawksmoor tervezett 1714-ben, és 1718-ban épült fel. A dán tábor nyomai még talán felfedezhetők Blackheath határának közelében.

A Domesday Book (Ítéletnapi könyv) szerint Greenwich Bayeux-i Odo püspök birtoka volt, akinek földjeit az uralkodó kobozta el 1082-ben. III. Eduárd és későbbi uralkodók is rendszeres látogatók voltak, IV. Henrik angol király itt végrendelkezett, és V. Henrik Thomas Beaufort exeteri hercegnek adományozta, aki 1417-ben halt meg. A palotát VI. Henrik kormányzója és Gloucester hercege, Humphrey építtette, elkerítette a parkot és felállított egy tornyot a Királyi Obszervatórium helyén. Humphrey halála után VI. Henrik hitvese, Anjou Margit átnevezte Palace of Placentia vagy Pleasaunce névre. A palota építését és bővítését 1466-ban fejezte be IV. Eduárd és királynőjének, Elizabethnek ajándékozta.

A palota VII. Henrik legfőbb tartózkodási helye volt, fiai Henry (későbbi VIII. Henrik) és Edmund Tudor is itt születtek. Henry jobban kedvelte Greenwichet az Eltham palotánál, ami a korábbi királyi rezidencia volt. I. Mária (1516. február 18.)és I. Erzsébet (1533. szeptember 7.) királynők is Greenwichben születtek, Erzsébetnek ez volt a kedvenc nyári rezidenciája.

Az angol polgárháború alatt a palotát kekszgyárként és börtönként hasznosították, majd elkobozták a Lord Protector számára. A Restaurációs mozgalom idején a palota már használhatatlan volt és lerombolták. II. Károly részére új építkezésekbe fogtak, de csak a Károly király blokkot sikerült befejezni. Akkor az épületet átépítették a greenwichi kórház részére, melyet Christopher Wren tervezett és később Hawksmoor fejezte be.

Dániai Anna Inigo Jonesszal építtetett egy házat a hegyen, mely a kórházra és folyóra néz, ez jelenleg a Nemzeti Tengerészeti Múzeum központi épülete. Ezt 1934-ben alapították és a korábbi Királyi Kórházi iskola épületeiből alakították ki