|
II. Edgár
II. Edgár vagy Edgar Ætheling (1051/1053 – 1126) Anglia névleges királya 1066-ban.
Száműzött Eduárd fiaként, II. Edmund angol király unokájaként Magyarországon született, ahová édesapja menekült Nagy Knut vérengzése elől. Miután édesapjával visszatért Angliába, és édesapját meggyilkolták, ő lett volna Hitvalló Eduárd király jogos örököse, de annak halála után fiatal korára való tekintettel mellőzték, helyette Eduárd sógorát, Harold Godwinsont választották királlyá. Miután ő elesett a Hastingsi csatában, Londonban hirtelen királlyá kiáltották ki Edgárt az angolszászok, de meg nem koronázhatták, mert a Haroldot legyőző Normandiai Vilmos bevonult Londonba, ahol még ez év karácsonyán Aldred yorki érsek királlyá koronázta. Edgár ezután részt vett egy Vilmos ellenes felkelésben, majd nővéréhez, Margithoz Skóciába menekült. Később kibékült Vilmossal, és részt vett az Első keresztes háborúban is. 1106-ban Vilmos idősebb fia, Normandiai Róbert oldalán részt vett a Tinchebray-i csatában Vilmos másik fia, I. Henrik angol király ellen, ahol fogságba esett, de a királytól kegyelmet kapott. Úgy vélik, hogy élete végén (1120 körül) Skóciába utazott újra. Az ebben az időben élő és alkotó William of Malmesbury krónikaíró szerint 1125-ben még élt, nem sokkal ezután halhatott meg. Valószínűleg sosem házasodott meg, és gyermekei sem születtek. Feltételezhető, hogy benne halt ki férfiágon a Cerdic-ház, amelyet az 519-ben Wessex királyává lett Cerdic alapított.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
