London-Source - Tudj meg mindent Anglia fővárosáról

Bejelentkezés

London-Source

Köszöntelek a London-Sourcén. Ez az oldal a G-Portál História portálépítő versenyére készül. Célom, hogy megismertessem veletek Angila fővárosát.

Források
- wikipédia
- ongo.hu
- londonkalauz.hu
- port.hu
- meganeklub.hu
- fn.hu
- hvg.hu
- hirstart.hu

Útikönyvsorozat- London, Anglia

Jó böngészést, Ildiii

Másik oldal

Alapok

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, világváros, a korábbi Brit Birodalom fővárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége 7 172 091 fő, de az agglomerációval együtt ennél több millióval magasabb. Népességében rengeteg különböző nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legmultikulturálisabb és az Európai Unió legnépesebb városa.

London rengeteg intézménynek, szervezetnek és cégnek ad otthont, több világhírű múzeum, palota, színház, koncertterem,repülőtér, vasútállomás és hivatal található itt.

2005. július 6-án Londont választották a 2012-es nyári olimpiai játékok színhelyének, így ez lesz az első város, ahol harmadszor nevezik meg a neves sportrendezvényt.

Ország: Egyesült Királyság
Országrész: Anglia
Népesség: 9 675 567 fő
Népsűrűség: 4542 fő/km²
Terület: 1579 km²
Időzóna: GMT (UTC+0)

London

Vissza a kezdőlapra

Tudnivalók

Anglia

Anglia a Brit-sziget legismertebb területe, az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országa, egyben az Európai Unió és a NATO tagja. Wales és Skócia határolja, melyek szintén az Egyesült Királyság részei. A többi oldalról tenger veszi körül.

Nevét egy germán népcsoportról, az angolokról kapta, akik az 5. és 6. században telepedtek le ezen a területen. Legnagyobb városa London, mely egyben az Egyesült Királyság fővárosa is.

Érdekességek

Érdekességek : Angol kertművészet

Angol kertművészet

Az angolok igazi kertbarátok. Az ország több száz kertje fogad látogatókat. Egyaránt felfedezhetjük a legelőkelőbb, mondhatni grandiózus parkokat vagy az állami tulajdonban lévő, bérházak mögött meghúzódó apróbb kerteket. Az évszázadok során a kertművészet az országban együtt változott az építészettel és az aktuális divattal. Az mindenesetre igaz az összes stílusra, hogy nem utánozni, sokkal inkább átformálni akarta a természetet. angol kert

Eleanor királyné kertje winchester A kertépíszétet célkitűzései viszont a korszellem szorosan egybefonódva változtak. A középkori kertekben rendszerint egy pázsitos terület és egy szőlőlugas osztotta fel a területet, és esetleg gyümölcsfák és egyéb növények voltak elhelyezve egy parcellán. Ilyen a winchesteri Eleanor királyné gyönyörűen felújított kertje.

A Tudorkori girland-, illetve knot-kertet egyenes határokkal és útvesztővel építették. Az egymásba fonódó levendulagirlandok közötti területeket virágokkal, esetleg gyógyfüvekkel és zöldségekkel ültették be. Az ebben a stílusban épült southhamptoni Tudor-ház lovasszobrok és méhkaptárak is állnak. A Jakab-korban, a 17. században sokkal több növényfajtából bonyolultabb alaprajzú kerteket építettek. knot kert

Blenheim-palota Az egyre rafináltab kivitelezésre remek példa a Blenheim-palota kertje, ahol a kerti tavak között egzotikus növények a díszei a virágágyásoknak. A 18. században a Györgyök korában a nagy kiterjedésű " természetes kertek " ( némi ókori görög és római hatással ) lettek népszerűek. Ekkor született meg a jellegzetesen angol stílusú park, a tájpark tavakkal, erdőkkel és legelőkkel.

Azóta is Anglia legmeghatározóbb kerttervezője a híres Capability Brown. A mértani kivitelezés helyett ő tette divatossá a természetes tájat utánozó parkokat, ahol a facsoportok roppant fontos szerepet kaptak.

Stourhead park Erre a stílusra talán a két legszebb példa Stowe és Stourhead parkja. A 19. században valóságos harc folyt a díszkertek és a természetes parkok hívei között.

A Viktória-kori pompás virágoskertek csodás szökőkutakkal a táképparkok ellenreakciójaként ismét mértani formát öltöttek. Alton Towers kertje gyönyörű példa erre. Alton Towers kert

Hidcote kert A természetes és a mértani hatás közötti küzdelem eredménye és megbékélése a 20. század eklektikus kertépítészete, ahol tökéletes hozzáértéssel ötvözték a régi és a modern formákat. Ilyen kert a gloucestersherei Hidcote-kert is.